Így igényelhetünk munkanélküli segélyt

Így igényelhetünk munkanélküli segélyt

Процесс подачи заявки

A koronavírus igen komoly károkat okozhat világszerte. A legsúlyosabb kár, amit okozhat, az igen magas halálozási szám, emellett azonban komoly gazdasági megrázkódtatás is éri a világot, valamint (és részben ennek következtében) sokak veszítik el munkahelyüket.

De milyen segítségre számíthatnak a járvány miatt munkanélkülivé vált emberek?

Ki jogosult a segítségre?

Amennyiben valakit a koronavírus miatt bocsátanak el, mert leépítésekre kényszeredtek, vagy megszűnt a munkahelye, esetleg a vállalkozás szünetel, akkor ugyanazon eljárás lép életbe, mint azelőtt, tehát be kell jelentkezni az álláskeresési járadékra.

Az álláskeresési járadékot az kaphatja meg, aki jelenleg nem áll munkaviszonyban, vagy a vállalkozása szünetel, azonban az igénylés napjától számítva az elmúlt három évben legalább 360 napig bejelentett munkahelye volt. Fontos továbbá kiemelni, hogy a járadék csak annak folyósítható, aki valóban állást keres, azonban az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, valamint az állami foglalkoztatási szerv sem tud neki megfelelő állást biztosítani.

Természetesen azok sem maradnak segítség nélkül, akik nyugdíj előtt állnak, tehát a nyugdíj előtti álláskeresési segély lehetősége továbbra is előttünk áll. Ezt az ellátást azok kaphatják meg, akik számára a kérelem benyújtásának időpontjától számítva még maximum öt évnyi szolgálati időt kell teljesíteniük az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig, valamint ezt megelőzően legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült. Feltétel azonban az is ezen segély elnyerésére, hogy az álláskeresési járadék folyósításának maximális időtartamát merítse ki. Jogosult továbbá az is, aki az álláskeresési járadék folyósítását kimerítette, és már csak három év kell az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez, valamint már teljesítette az öregségi nyugdíjhoz elengedhetetlen szolgálati időt. A nyugdíj előtti álláskeresési segély elnyerésében kizáró tényező az, ha korhatár előtti ellátásban részesülünk, vagy szolgálati járandóságban, vagy táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban.

Ha a munkahelyünket azért kell otthagynunk, mert a kialakult helyzet miatt nekünk kell otthon gondoznunk a gyermekünket vagy idős rokonunkat, akkor meg kell állapodnunk a munkaadónkkal a továbbiakról, azaz a munkaadónk dönt arról, hogy ezt az időszakot részben vagy egészben kifizeti-e.

Mi is az az álláskeresési járadék?

Nem titkolt szándéka az államnak, hogy akik elvesztették vagy otthagyták állásukat, és most munkanélkülivé váltak, azokat arra ösztönözzék, hogy a lehető leggyorsabban visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ennek alapján alakították át a munkanélküli segélyezés rendszerét, ami ezáltal 2019-től új nevet is kapott: ez lett az álláskeresési járadék.

A korábbi években nehezebb volt a helyzete azoknak, akik maguk mondtak fel, vagy akit a munkáltató rendkívüli felmondással küldött el, számunkra ugyanis az volt a bevett módszer, hogy regisztrálták őket a Munkaügyi Központban, azonban a segélyt csupán 90 nap elteltével kaphatták meg. Sokak nem tudják, de ma már ez nem így van: ők is ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint akiket elbocsájtottak, tehát ha mi magunk mondtunk fel a munkahelyünkön, mi is 90 napig kapjuk folyamatosan a járadékot, számunkra sincsen késés.

Fontos, hogy amennyiben bekövetkezik a baj, és elveszítjük állásunkat, valóban tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy újra munkába tudjunk állni, a kiutalt álláskeresési járadék ugyanis nem sok, csupán annyit tesz ki, amennyi éppen csak elég erre a rövid időszakra.

Mekkora összegre lehet számítani?

A munkanélküli segély minden álláskereső esetében egyedi módon kerül meghatározásra. Az alapján számolják ki ugyanis ezt az összeget, hogy az igénylést benyújtó naptári naptól kezdve hány napot dolgozott az elmúlt egy esztendőben. Az ebben a négy naptári negyedévben befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlaga fogja meghatározni, hogy mekkora összeget fognak folyósítani a számunkra. Abban az esetben, ha ebben az elmúlt egy évben nem dolgoztunk folyamatosan, akkor a kevesebb időszak átlaga lesz a mérvadó, ha pedig semmit nem dolgoztunk ebben az időszakban, akkor a legalacsonyabb kötelező bér 130 százalékával kell számolni. Ennek a befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlagának hatvan százalékát fogjuk megkapni, azonban a maximálisan adható összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét.

És hogy mit jelent ez számokban? Azt, hogy nem számít, mennyire jól fizető állásunk is volt korábban, a mindenkori minimálbér összegénél nem lehet magasabb a számunkra folyósítandó járadék, azaz semmiképpen nem kaphatunk többet 161 000 forintnál. Ez napi szintre lebontva 5 366,66 forint.

Más a helyzet a nyugdíj előtti álláskeresési segéllyel, ennek maximális összege ugyanis a mindenkori minimálbér negyven százaléka, ami egészen pontosan 64 400 forint. Legjobb esetben ennyit folyósíthatnak nekünk havonta.

Hogyan lehet igényelni a kialakult helyzetben?

Ha valaki elveszíti az állását, a szokásos eljárás alapján be kellene sétálnia a munkaügyi hivatalba, és kérelmeznie kellene az álláskeresési járadékot. A koronavírus terjedésének megfékezése céljából azonban most az az abszolút cél, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzenek egymással az emberek, így a hivatalba is nehezebb bejutni. Éppen ezért a közigazgatás is átállt az elektronikus és postai ügyintézés formájára, és a személyes ügyfélfogadásra csak korlátozott számban van lehetőség.

Mint a legtöbb esetben, most is az ügyfélkapu élvez preferenciát, a kirendeltségek ezen elektronikus ügyintézőn keresztül tudják nyilvántartásba venni az álláskeresőket, valamint az időpontegyeztetések is elsősorban itt történnek meg. Ebből adódóan bajban vannak azok, akik nem rendelkeznek ilyen ügyfélkapuval, számukra ugyanis a járadék igénylése tovább fog tartani, és adott esetben még költségekkel is járhat. Aki ugyanis nem tudja elektronikusan elintézni az ügyeit, annak be kell fáradnia a lakóhelyéhez tartozó munkaügyi hivatalba, itt adni fognak egy rövid eligazítást és egy igazolást, hogy ott járt, ezt követően időpontot kell egyeztetni, amikor is elkezdődik az eljárás.

A lefolytatáshoz szükséges dokumentumokat – ha van rá lehetőségünk – elektronikus úton kell elküldenünk, ha pedig ez nem megy, akkor postai úton, ami természetesen költségekkel jár. Ráadásul ha elektronikus úton küldjük meg a dokumentumokat, akkor elegendő csak befotózni azokat és feltölteni, míg ha a postai megoldást választjuk, akkor fénymásolnunk, szkennelnünk is kell.

Bitnami