Még többet dolgoznak a nők a járvány ideje alatt

Még többet dolgoznak a nők a járvány ideje alatt

Súlyos gazdasági károkra számít az emberek elsöprő többsége a koronavírus miatt, ám még mindig úgy vélik, meg kell akadályozni a terjedését.

A dolgozók majdnem fele ugyanúgy naponta bejár a munkahelyére, mint a koronavírus magyarországi megjelenése és a kijárási korlátozások elrendelése előtt, és csak minden ötödik munkavállaló dolgozik teljesen otthonról – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára április 14-18. között készített felméréséből. A dolgozók negyede azonban nem volt ilyen szerencsés: 13 százalékuk kényszerszabadságon van a járvány miatt, 12 százalékuk pedig elvesztette munkáját a korlátozó intézkedések bevezetése óta. A munkanélküliség legsúlyosabban a csak érettségivel rendelkezőket érinti: közülük minden ötödik dolgozót elbocsátották a járvány kezdete óta.

 

A legtöbb kényszerpihenőn lévő munkavállaló a turizmusban, vendéglátásban és a rendezvényszervezésben dolgozik (30 százalék), és ebben az ágazatban minden tizedik dolgozó elvesztette már a munkáját. Harmaduk ugyanakkor továbbra is bejár dolgozni munkahelyére: vélhetőleg többek között azokról van szó, akik most az ételek házhozszállításával próbálnak meg túlélni. A válaszokból jól látszik, hogy a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem vagy az egészségügy a járvány idején is fizikai jelenlétet igényel: ezen ágazatokban a dolgozók bő kétharmada, háromnegyede továbbra is bejár dolgozni. Ugyanakkor még ezekben az ágazatokban is a munkavállalók 14-19 százaléka kényszerszabadságon van: a kereskedelemben és az egészségügyben vélhetően a veszélyeztetett korú dolgozók lehetnek főként érintettek. Az otthoni munkavégzés lehetőségével a legnagyobb arányban az oktatásban dolgozók tudnak élni: így vészeli át a vírust ezen a területen a munkavállalók fele, harmaduk azonban még most is mindennap vagy időnként bejár dolgozni. A munka mennyiségét tekintve a dolgozók felének életében nem hozott jelentős változást a vírus, 17 százalékuk azonban többet, 23 százalékuk pedig kevesebbet dolgozik a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Leginkább a nők munkaterhelése nőtt meg: minden negyedik nő erre panaszkodott, miközben csak minden tizedik férfinak hozott extraterhelést a járvány. Ennek hátterében feltehetőleg az egyenlőtlen otthoni munkamegosztás áll. A házi munka, a gyermeknevelés, az idősebb vagy beteg családtagok gondozásának java része még mindig a nőkre hárul. E téren pedig rengeteg pluszmunka zúdult most a családok nőtagjaira, hiszen nekik kell segíteniük az otthonról tanuló gyerekeket, főzniük kell naponta az otthon maradt családra, és most már a kórházakból kitett, idős, beteg családtagokról is nekik kell gondoskodniuk. 

A megkérdezettek elsöprő többsége (93 százaléka) egyébként arra számít, hogy súlyosak lesznek a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarországon. Etekintetben ráadásul a Fidesz szavazói borúlátóbbak az átlagnál (94 százalék), és az MSZP (76 százalék) vagy a Jobbik (90 százalék) szavazóinál is. A megkérdezettek háromnegyede ezzel együtt is azt vallja: meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. E gondolkodásban az elmúlt egy hónap alatt sem történt változás: márciusban az emberek 76, áprilisban 75 százaléka vélekedett így. Abban ugyanakkor nagy a megosztottság, hogy mi okozza Magyarország számára a nagyobb kárt: az, ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, vagy az, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A megkérdezettek hajszálnyival többen – 44 százalék – előbbi forgatókönyvet látják rosszabbnak, utóbbit 41 százalékuk véli nagyobb társadalmi kárnak.

Publicus felméréséből az is kiderült: a többség még mindig arra számít, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések még legalább két-három hónapig kitartanak, azonban ma már kevesebben gondolják ezt (58 százalék), mint márciusban (66 százalék). Kicsit többen (10 helyett 13 százalék) számítanak ugyanakkor most arra, hogy akár fél évig is érvényben lesznek még a jelenlegi intézkedések. 

További korlátozásokat ugyanakkor kevesebben várnak ma már, mint egy hónapja. Márciusban a megkérdezettek 90 százaléka számított a kijárási tilalom bevezetésére,  április közepén ezt már csak 57 százalékuk látja esélyesnek. A városok, települések közötti forgalom korlátozása márciusban még az emberek háromnegyede szerint benne volt a pakliban, ma már – egyes vidéki települések hétvégenkénti bezárkózása ellenére – kevesebb, mint felük gondolja így. A tömegközlekedés leállítását a megkérdezettek 58 százaléka tekintette még márciusban lehetséges forgatókönyvnek, áprilisban már alig harmaduk. Az idősek kötelező karanténba helyezését is sokan – 71 százalék – várták, ma már az emberek kevesebb, mint fele számít erre. A plázák, nagyobb boltok bezárását márciusban az emberek 84 százaléka tartotta lehetséges további lépésnek, ma már kevesebb, mint felük. A kormány egyébként e téren a mesebelei okos lány módjára döntött, hiszen be is zárt, meg nem is. A nem élelmiszerboltokat ugyan nem lakatolták le, mint ahogyan a plázákat sem, a kijárási korlátozások értelmében ugyanakkor tilos ezen üzletek döntő többségét látogatni.

Bitnami