Távmunka: egészséges vagy sem?

Napjainkban egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a távmunka, egyre több helyen biztosítják az otthonról való munkavégzés lehetőségét. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, amelyeket érdemes megfontolni a távmunka bevezetésénél és megvizsgáltuk, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egészségügyi szempontból.

Szeretjük vagy nem?

Az elmúlt években még elég komoly bizalmatlanság élt a munkaadókban a távmunka lehetőségével szemben. Aggodalommal és távolságtartással kezelték a témát, elsősorban attól tartva, hogy az a munkavállalók teljesítményromlását eredményezi.

Mostanra azonban felismerték, hogy a távmunka hatékony megoldás a kollégák sikeres megtartására, ami a szakemberhiánnyal és a munkaerő-elvándorlással küzdő cégvezetők számára elsődleges jelentőségű. Ráadásul költséghatékony és családbarát módszernek is bizonyult.

Lássuk, milyen szempontokat érdemes átgondolni, mielőtt biztosítjuk kollégáink számára a távmunka lehetőségét vagy munkavállalóként aláírjuk az erre vonatkozó szerződést!

Mit jelent a távmunka?

A munkavédelmi törvény értelmében a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

Milyen formái vannak?

Amennyiben a távmunkavégzés bevezetése mellett döntünk, több lehetőség közül választhatunk. A rendszeres távmunkán kívül a munkavállaló végezhet részleges távmunkát, amikor a munkaidejének csak egy részét végzi távmunkában, például hétfőn és kedden bent kell lennie a munkahelyén, a hét további napjain azonban otthonról dolgozhat. Ezen kívül lehetőség van az alkalmi távmunkára is, például betegség esetén. A távmunkavégzés lehetőségének biztosítása előtt mindig gondoljuk át alaposan, hogy adott munkavállaló esetén melyik az a megoldás, amely mindenki számára a legjobb megoldást eredményezi.

Laptop, okostelefon, mobilinternet – Ki adja a munkaeszközöket?

Távmunka esetén az egyik legkényesebb kérdés, hogy ki biztosítsa a munkavégzéshez szükséges munkaeszközt, legyen szó laptopról, (okos)telefonról vagy (mobil)internetről. A távmunkához használt számítástechnikai eszközt biztosíthatja a munkáltató, de külön megállapodás alapján a munkavállaló is. Ilyen esetben azonban ne felejtsük el, hogy az eszköz használatát a munkáltatónak ún. „munkavédelmi szempontú” előzetes vizsgálatot követően írásban kell engedélyezni.

Milyenek legyenek a munkakörülmények?

Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható, amelyet a munkáltatónak bizonyos időközönként ellenőriznie is kell. Ebben az esetben vegyük figyelembe, hogy az előzetesen kijelölt munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkakörülményeket, még akkor is, hogyha otthonról dolgozik és adott esetben éppen lakásfelújítást tervez. Az alkalmassági vizsgálatok pedig természetesen ugyanúgy kötelezőek.

Előnyök és hátrányok munkaegészségügyi szempontból

Rugalmasabb időbeosztás, csökkenő stressz, kevesebb betegszabadság

• A távmunka rugalmasabb időbeosztást biztosít a munkavállaló részére, aki így feladatait bármely napszakban végezheti.
• A munkába járáshoz szükséges napi közlekedés megspórolásával csökken a balesetveszély, emellett pedig a munkavállaló több szabadidőhöz jut, amit testi-lelki egészsége megőrzéséhez használhat fel (pl. sportolhat, relaxálhat, a családjával töltheti az időt).
• A távmunkát alkalmazó vállalatok statisztikáiból kiderül, hogy a távmunkát végző munkavállalók által igénybevett betegszabadság éves szinten átlag 4-5 nappal kevesebb. Ennek oka, hogy nincs szükség betegszabadság kivételére, ha a dolgozónak enyhébb lefolyású betegsége van, vagy rövid időre mozgásában korlátozottá vált (például egy lábtörés miatt). Akkor sem kell külön szabadnapot kivenni, ha egy anya beteg gyermeke mellett szeretne maradni, hogy segítse gyógyulását.
• Külön előny továbbá, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak nem fertőzik meg sem egymást, sem munkahelyi kollégáikat. Ezzel elkerülhető a fertőző betegségek munkatársak közötti elterjedése, és az, hogy többen is egy időben essenek ki hosszú távra a munkából.

Nehezen ellenőrizhető munkakörülmények, otthoni balesetek, pszichés terhelés

• Munkaegészségügyi szempontból problémát jelenthet azonban, hogy a gyakorlatban a munkakörülmények nem ellenőrizhetőek, azokat az alkalmassági vizsgálatot végző orvos nem ismeri és nem is tudja felmérni.
• A távmunkát végző munkavállaló otthonában történt baleset esetén a munkáltatói felelősség elbírálása részletes kivizsgálást tesz szükségessé; pl. részesült-e a munkavállaló megfelelő munkavédelmi oktatásban, elvégezte-e a munkáltató a munkavállaló otthonának minősítését munkavédelmi szempontból, történt-e olyan módosítás, ami a munkavégzés körülményeit befolyásolja, de a munkáltató nem járult hozzá, hogyan történt a baleset, ki biztosította a balesetet okozó munkaeszközt, rendszeresen ellenőriztette-e, karbantartotta-e a munkáltató a munkaeszközt, kijelölték-e a felek a munkavállaló otthonának meghatározott részét, mint munkahelyet stb.
• Emellett tartós, állandó távmunkavégzés esetén fokozottabb lehet a munkavállalóra nehezedő pszichés terhelés. Sok esetben nem érzi magát a csapat teljes jogú tagjának, nem tud a többiekkel bármikor személyesen kommunikálni, ritkán kap a munkájára azonnali visszajelzést, valamint kimarad a közös programokból, étkezésekből, amelyek miatt a távmunkát végző munkavállalóban elszigeteltség érzet alakulhat ki. Ez természetesen megelőzhető rendszeres, például havi 1-2 alkalommal tartott közös értekezletek, rendezvények szervezésével.

Összességében a jól szervezett és a munkáltatói háttérből megfelelően támogatott távmunkavégzés sok előnnyel járhat a munkáltató és a munkavállaló számára is.

Önnek milyenek a távmunkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatai? Ossza meg velünk gondolatait!