Van olyan ágazat Magyarországon, ahol új embereket vettek fel márciusban

Van olyan ágazat Magyarországon, ahol új embereket vettek fel márciusban

Van olyan ágazat Magyarországon, ahol új embereket vettek fel ...

A magyar munkaerőpiaci statisztikák némi csúszásban vannak a valósághoz képest. Eddig annyit tudunk, hogy márciusban az álláskeresők száma 17 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottak száma pedig 56 ezerrel csökkent. Eközben a szomszédos Ausztriában (jóval kevesebb foglalkoztatott mellett) 170 ezer új munkanélkülit számoltak. A magyar adatokból még mindig nem látjuk a területi vagy ágazati különbségeket.

Ezért más módszerrel próbáltunk a hivatalos adatszolgáltatás elé kerülni. 

A vállalkozások minden hónap 12. napjáig jelentik a NAV felé a foglalkoztatottaik után fizetendő járulékokat, így ezekből lehet azt is tudni, hogy mennyien dolgoztak a megelőző hónap végéig a cégnél. A legfrissebb adtok tehát márciusra érhetők el. Magyarországon március második felében terjedt el a koronavírusra adott válaszként a társadalmi távolságtartás, és ekkortól zárták be az iskolákat, ezért a hónapot nagyjából felerészben már befolyásolta a koronavírus. Igaz, a kijárási tilalom csak április elején jött.

A Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével a fentiek alapján már most meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. A felmérésünkben szereplő 423 ezer cég összesen 2,6 millió munkavállalót foglalkoztat. 

Ez alapján márciusban csak 4 ezer fővel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, ami mindössze 0,2 százalékos visszaesés. Ez jól hangzik, de fontos kiemelni, hogy ez átlagos statisztikai létszám: tehát ha valaki március hónapban 30 napot dolgozott, és 1 nap már nem volt munkaviszonya, akkor 0,97 főnek számítják. A valóságban tehát biztosan  többen veszítették el a munkájukat már márciusban, de ezt csak egy hónap múlva tudjuk meg.

A munkanélküliek száma egyébként is késésben van a felmondásokhoz képest: a munkavállalóknak ugyanis alapesetben minimum 1 hónapos* felmondási idő után veszítik el jogviszonyukat, tehát csak ez után tudnak munkanélküliként regisztrálni.

A részleges adatok viszont már most jelzik, hogy milyen típusú cégeknél csökkent a foglalkoztatottság. A munkavállalók 71 százaléka hazai, és 29 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél dolgozik, és már ezeknél is nagyok az eltérések:

a külföldi cégek arányosan háromszor több munkavállalót küldtek el márciusban.

Ennek számos oka lehet, de talán ők már a globális termelési lánc tagjaként a koronavírus magyarországi megjelenése előtt is megérezhették a megrendeléseik visszaesését.

Iparáganként is nagyon eltérően mozogtak a cégek. A legnagyobb visszaesés a turizmusban és vendéglátásban volt, ahol már a járvány hazai megjelenése előtt, februárban is jelentősen csökkent a forgalom, folyamatosak voltak a visszamondások. Egyetlen hónap alatt 1,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, ami főleg azért jelentős, mert alapesetben ilyenkor már bővíteni szokott az ágazat.

A második legnagyobb visszaesés az információ és kommunikáció területén volt, ahova a médiavállalkozások és a szolgáltatóközpontok is tartoznak. A 0,6 százalékos visszaesés márciusban azt jelzi előre, hogy itt is jelentősebb leépítés történt. Leépítés volt a feldolgozóiparban is, igaz, itt – az ellátási lánccal kapcsolatos problémák miatt – már februárban megjelenhettek a problémák. 

Amíg 12 kategóriában csökkent, 7-ben nőtt a foglalkoztatás. A leginkább az oktatásban, de ez még biztosan nem annak az eredménye, hogy az állam a képzéseket szabta feltételül a rövidített munka támogatásához. Hiába rohamozták meg a vásárlók az élelmiszerboltokat, és kellett ezeknek százasával új munkavállalókat felvenni, a kereskedelem egészében már a járvány első hetei is jelentős hatással voltak. A legtöbben, 2400 fő itt veszítették el az állásukat, ami a teljes statisztikai állomány 0,5 százaléka.

Ennél is érdekesebb, hogy az építőipar viszont rákapcsolt. Egyetlen hónap alatt 0,7 százalékos volt a bővülés, a 188 ezer foglalkoztatott 1342-vel nőtt. Tavasszal természetes, hogy többen kezdenek az építőiparban dolgozni, de mindenképpen érdekes, hogy a bővülést a járvány sem akadályozta meg. Szerepe lehet ebben annak is, hogy sok külföldön dolgozó magyar munkavállaló tért haza a járványveszély miatt Nyugat-Európából. Az ágazatban korábban nagy munkaerőhiány volt, ez most megváltozhatott.

A vállalati adatközlések alapján az országos különbségeket is meg lehet vizsgálni. Fontos azonban, hogy csak a vállalkozások székhelye szerint lehet a munkavállalók számát megismerni, ami jelentősen torzítja ezeket a számokat: e szerint a munkavállalók 37 százalékát fővárosi cég foglalkoztatja. Budapesten és az itt bejegyzett nagyvállalatoknál hajszállal, de átlag alatti a visszaesés. 

A legnagyobb problémák az eddig is munkaerőpiaci problémákkal küzdő Baranyában várhatók, ahol közel 2 ezren veszíttették el a munkájukat márciusban, ez az országos adat fele. Fejér megyében 624 fővel csökkent a foglalkoztatás. 

Növekedés Jász-Nagykun-Szolnok (0,66 százalék) és Békés megyében (0,44 százalék) volt a legjelentősebb. A fővárossal együtt 20 megye közül 8-ban volt növekedés, és 12 területi egységben csökkenés.

Az adatok abban is segítenek, hogy milyen munkanélküliségi adatokat várhatunk a következő hónapokban. Ha azt feltételezzük, hogy az eddig növekvő iparágak nem bővülnek tovább, és a leépítést végrehajtó ágazatokban csak március utolsó két hetében történtek meg a felmondások, akkor egy nagyságrendi előrejelzést is tehetünk.

Mivel a fluktuáció a vállalatoknál 2019-ben 41 százalék volt egy felmérés szerint, de más tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, míg nemzetközileg – főként nagyvállalati adatokból – 20 százalék körüli értékek ismertek. Ezért eleve csak a munkavállalók tizede-huszada lehet maximálisan próbaidőn* egy adott időpillanatban. Ezért a leépítést végrehajtó, összesen 2 millió főt foglalkoztató ágazatokban eleve maximum 100-200 ezer főnek tudtak volna felmondani márciusban a járvány miatt. Legalábbis úgy, hogy ez az áprilisban lejelentett számokban is megjelenjen.

Összesen ezekben az ágazatokban 6432 fővel csökkent a statisztikai állomány. Ha március második felében küldtek el mindenkit, akkor 13-26 ezer, ha március 3. hetében, akkor pedig 26-52 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás. Előbbi – 40 vagy 20 százalékos fluktuációt feltételezve – 6-10, utóbbi 13-19 százalékos csökkenést jelez a próbabidősek arányában. (Feltéve, hogy februárban stagnált a foglalkoztatás, hiszen akinek akkor mondtak fel, az már megjelenik a statisztikában.)

Ha hasonló arányban mondtak/mondanak fel a nem próbaidős kollégáknak is, akkor további 115-350 ezer munkahely lehet veszélyben, sőt, az is lehet, hogy már ennyien tölthetik felmondási idejüket.

A cégek azonban jellemzően inkább a próbaidős munkavállalókat küldik el, és a régebben ott dolgozó kollégákat tartják meg. Mindenesetre a kormány bértámogatási programjának értékelésekor fontos szempont lehet, hogy sikerül-e végül több százezer helyett néhány tízezer főnél megállítani az elbocsátásokat.

Nem jó jel, hogy Gulyás Gergely bejelentése szerint az újonnan regisztrált munkanélküliek száma csupán két hét alatt, a március végi 17 ezerről 51 ezerre nőtt,* mert a legtöbb új álláskeresőnek az egy hónapos felmondási idő miatt április közepén kell megjelenni a statisztikákban. 

Sok vállalakozás pedig nem elbocsátotta, hanem fizetés nélküli szabadságra küldte a dolgozóit: ezzel a jogviszony fennmarad, de fizetés nem jár. A kormány is ösztönözte ezt azzal, hogy ennek időszaka alatt továbbra is fennmarad a biztosítotti jogviszony. Ekkor is meg kell fizetni azonban az egészségügyi szolgáltatói járulékot, ami havi 7710 forint. Ezt eddig a munkavállalónak kellett fizetni, de a kormány ezt úgy módosította május 1-jétől, hogy a vészhelyzet ideje alatt a munkáltatónak. 

Az elemzéshez szükséges adatokat a Bisnode biztosította számunkra. A vállalat május 31-ig ingyenessé tette bizonyos szolgáltatásait azon ügyfelek számára, akik ezt igénylik. A PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásokról és az ingyenes eléréshez szükséges információk itt érhetők el.

Bitnami